8. Tétel 

  Nevelési problémák az óvodában 

Mutassa be az agresszív gyermek viselkedésének sajátosságait, valamint a velük szemben kívánatos nevelői magatartást, bánásmódot!

Kulcsszavak, fogalmak:

 

• az agresszió fogalma
• az agresszió jellemzői, lehetséges okai
• a verbális agresszió típusai
• a megfelelő bánásmód agresszív gyermekkel szemben
• a dicséret, a bíztatás szerepe
• az óvodai dajka szerepe a problémák oldásában

 

Az agresszió fogalma:

Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus / jelképes/ formában – valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.”

 (Ranschburg Jenő)

 

Az agresszió jellemzői:

 Az agresszív magatartás: harag, düh, irigység, féltékenység, bosszúság által vezérelt viselkedés (verekedés, rombolás).

• Általában a tilalmak, sértések, büntetések, megszégyenítések váltják ki, vagy fokozzák, vagy a „magatartási kettősség”, amikor a családban szigorúan nevelt gyermek a szülői parancs ellen nem mer fellépni, az indulatok az óvodában tőrnek ki.
• Lehet figyelemfelhívás is az oka. Még a büntetést is jutalomként éli át, mert felhívta magára a figyelmet.

Megakadályozása igen fontos, de nehéz feladat.

Arra kell megtanítani a gyermeket, hogy hogyan lehet elfogadható formában levezetni.

Ne az elfojtással próbálkozzunk, mert nem hoz megoldást, sőt fokozhatja.

Nagyon fontos szerepet kap az önuralomra való nevelés, hogy az agresszióra ne agresszív módon reagáljon.

 

 

Az agresszió okai:

Az agressziónak számos oka lehet: ezek leginkább a családi háttérből fakadnak.

A gyermeki agresszió egy elhárító mechanizmus a félelem, a fenyegetettség ellen. Félelmet és fenyegetettséget pedig több minden kiválthat belőlük.

 

• ha hiányzik a családi melegség:

Ebben az esetben a gyermek nem érzi magát védettnek, nem bízik senkiben, fél a csalódástól.

• ha elhanyagolják:

Ha nem figyelnek megfelelően a gyermekre, akkor zaklatottá, feszültté válik, csalódik, önmagára hagyatkozva képtelen megfelelően fejlődni.

• ha nem értjük meg, mi zajlik bennük és mit szeretnének közölni:

Így egyedül érzi magát és dacolni kezd, ami agresszióba válthat

• ha egy rossz példát kezd utánozni: a kisgyerek számára szüleik jelentik a példát

Minél korábban kezdik el utánozni szüleiket, a környezetükben élőket, annál mélyebben épül bele fejlődő személyiségükbe a nagyok viselkedése, modora, vélemény nyilvánítása, beszédstílusa. Ha agressziót lát egy kicsi gyermek a családban, úgy érzi és gondolja, hogy ez a helyes modell és ezt kell neki is tenni, követni.

• ha szóbeli erőszak éri: a gyermek ilyenkor elutasítva, megszégyenítve, bűnösnek érzi magát

A kicsi gyermekek érzékeny műszerként reagálnak a körülöttük lévő dolgokra, történésekre. Különösképp, ha azok szüleiktől – a legszeretettebb emberektől érkeznek. Ezért nagyon nagy a mi felelősségünk gyermekeink nevelésében.

• a mértéktelen médiafogyasztás is okozhat agressziót:

Külső hatást jelent a televízió és a számítógép. Egy olyan külső hatást, melyre a gyermek mintaként tekint és utánozza azt. Ha túl sok agressziót lát a tv-ben, akkor ő maga is agresszívvá válhat.

 

Az agresszió típusai:

 

• Tudatos agresszió: A gyermek tisztában van vele, hogy mit és miért tesz, és az agressziót mint technikát alkalmazza valaminek a megszerzése, vagy konfliktus kezelés céljából. Ebbe a kategóriába sorolnám az érzelmileg bántalmazó gyermekeket és a „nem szeretlek nem vagy már a barátom ha…” kezdetű mondatokat is.
• Személyre irányuló agresszió: Haragszik valakire ezért bántja. Ebben a korban a legtöbb gyermek a belső feszültséget csupán ezen a módon képes csökkenteni.
• Közvetett agresszió: A gyermek összeveszett például a szüleivel, de mivel feléjük nem fordul nyílt agresszióval ezt a feszültséget valaki máson vezeti le, pl. a testvérén.
• Tudattalan agresszió: A belső feszültséget valamilyen kényszercselekvés formájában próbálja levezetni. Pl: Hajtépés, önmaga karmolása, körömrágás.
• Elfojtott agresszió: Véleményem szerint ez a gyermek számára a legrosszabb agresszió forma. Ez akkor jön létre mikor a gyermek dühös, de nem talál semmilyen megoldást dühének levezetésére, így azt magába fojtja, elnyomja. Sajnos ebből a fajtából szinte mindig frusztráció, szorongás alakul ki.

 

• A verbális agresszió a szóbeli kifejezés: csúnya beszéd, a másik lekiabálása, ordítás, hibáztatás, tagadás
• Általában a lányok sajátossága.
• Példát, mintát kell adni a gyermeknek, a megfelelő tartalmú hangnem alkalmazására.
• Közösen próbálják az óvodapedagógus és a szülők az agresszió okát megkeresni, majd megszüntetni.
• Ha nem sikerül szakemberhez forduljanak.

 

A dicséret és a bíztatás szerepe

• A szóbeli dicséret, vagyis a verbális méltatás nagyon fontos és hatásos módszere az elismerésnek az élet bármely területén, és bárkire vonatkozóan. Pozitív töltésénél fogva jóleső érzést vált ki, mintegy biztatás is a jóra, és a még jobbra.
• A szóbeli dicséret még bensőségesebb, ha az szívből jövő jókívánsággal és mosollyal párosul.
• Csak akkor dicsérjünk, ha gyermekünk arra rászolgált, különben pozitív jelentőségét elveszti, megszokottá válhat.
• Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a dicséretet tárgyiasítják, vagyis jelentős pénzre, illetve nagy értékű használati tárgyra váltják.
• Ez egyébként semmiképp sem kifogásolható, ha kivételes alkalmakra szól, s általa nagy kívánságát teljesíthetjük gyermekünknek.

 

Az óvodai dajka szerepe a problémák oldásában

 

• Dühöngés közben a gyerek nem képes a kifinomult gondolkodásra: „hegyi beszéd” helyett szorítkozzunk határozott, rövid utasításokra, ne féljünk fizikailag is jelezni a határokat: fogjuk meg a kezét, nézzünk a szemébe, vagy tereljük ki másik helyiségbe!
   
• Éles helyzetben ne firtassuk, hogy „ki kezdte”! Elsődleges cél a dühöngés, verekedés leállítása. Amikor már minden békés, akkor beszéljük meg a felekkel az esetet!
   
• Ne ragaszkodjunk a bocsánatkéréshez, csak javasoljuk! Ha a gyerek dühe elmúlt, és felfogta, hogy jogtalanul tett kárt valakiben/valamiben, úgyis bocsánatot fog kérni. Ha még mindig jogosnak érzi a dühét, és ennek ellenére bocsánatot kell kérnie, csak a frusztrációját növeljük, ráadásul képmutatásra tanítjuk.
   
• Játsszunk olyan drámajátékokat, amelyek során megtanulnak a gyerekek agresszió nélkül kommunikálni!

 

• Vegye észre a szorongó gyereket, vonja be a dajkai munkákba – törölköző kiakasztása, asztal leszedése, letörlése, játékok elrakása, vigye magával másik csoportba, ha valamiért át kell menni, bízza meg valaminek az elkérésével, vagy információ átadásával -, lényeges dolog, hogy mindig olyannal bízza meg, amit el tud végezni.
• Ne fukarkodjon a dicsérettel, fejlessze önbizalmát.