5. tétel A játék. Határozza meg a játék fogalmát és feltételeit. Mutassa be a játékfajtákat: gyakorlójáték, szerepjáték, konstruáló játék, szabály játék. Melyek a játékok kiválasztásának szempontjai?

 

Kulcsszavak, fogalmak:

1. - A játék fogalma
2. - A játék szerepe a gyermek mindennapi tevékenységeiben
3. - A gyakorlójáték és játékkészlete
4. - A szerepjáték és játékkészlete
5. - A szabály játék és játékkészlete
6. - A játékok kiválasztásának szempontjai.

 

 1. A játék fogalma:

A játék a kisgyermek elsődleges tevékenysége, szabadon választott, külső céltól mentes, önmagáért a tevékenységért folytatott, örömszerzéssel kísért cselekvéssor.

 

 2. A Játék szerepe a gyermek mindennapi tevékenységében

- A játék a gyermek természetes közege, ennek révén fedezi fel a világot, és az óvodapedagógus is ezen keresztül ismerheti meg a gyermeki világot, értesülhet problémáiról, örömeiről.

- A játék során átélheti a valóságban megtapasztalt élményeket és szerepeket.

- A játékban a valósággal ellentétben bármi lehetséges, még az is, hogy egy gyermek a felnőtt bőrébe bújjon.

- Játék közben aktívan fejlődnek társas kapcsolatai, egyre jobban kiteljesedik a kortársaival való társas háló (együttműködnek, beszélgetnek, barátkoznak egymással, és a játékélmények összekovácsolják őket).

- Ha jól sikerül egy közös játék, a játszótársak legközelebb is keresni fogják egymás társaságát.

 

 3. A játék jellemzői

- A gyermek szabadon választja,

(a gyermek maga választhatja meg, hogy mit, mivel, hogyan, hol, meddig, és kivel játszik. Ha akár játékeszközt, akár játéktevékenységet kínálunk, a gyermek szabad akaratából dönt amellett, vagy ellene)

- minden külső kényszertől mentes,

- a gyermek önként vesz részt játéktevékenységben,

- a játékban minden megtörténhet,

- örömérzés kíséri,

-A játékban teljesíti vágyait – hiszen benne minden lehetséges -, és így, örömérzés hatja át. (Például: babájának 4 gombócos fagylaltot vesz a játékban, ha ő csak 1 gombócos fagylaltot ehet.)

- a kellemetlen konfliktusos érzésektől megszabadulhat,

- a veszélyt legyőzheti a játékban,

- a kellemes élményeket újra élheti

 

 4. Óvodáskori játékfajták

Gyakorlójáték (érzékszervi-mozgásos, vagy funkciós játék)

A gyakorló játék az óvodás kor előtti időszak, a 0-2 év közötti, csecsemő- és kisgyermekkorú kicsinyek jellemző tevékenységi formája.

Ennek játékfajtának a célja a mozgás, a funkció öröme. Például minden különösebb célzatosság vagy ok nélkül, pusztán a tevékenység öröméért fűzi fel a gyöngyöket, önt homokot a vödörbe, vagy borítja ki, építi egymásra a kockákat. Például: a gyermek addig gombolgatja a baba blúzát, ameddig minden gombot gyorsan, sikeresen be nem tud gombolni.

Ennek látszólag nincs különösebb haszna, de alapot ad minden későbbi tevékenységhez. Kézügyessége, figyelme fejlődik, tapasztalatokat szerez a környezetéről.

Legegyszerűbb gyakorló játékok a mozgások, mászás, ugrálás, futás, tárgyak rakosgatása.

A gyakorló játék során leggyakrabban használt játéktárgyak a tologatható és húzogatható játékok, lábbal hajtható kismotorok, autók, hintaló, labdák, háztartási eszközök, homokozó játékok.

 

Szerepjáték

Szerepjátéknak azt a játéktevékenységet nevezzük, amelyben a gyermekek a látott szerepeket, tevékenységeket, a felnőttek közötti sajátos viszonylatokat sajátos játékkörülmények között újra alkotják, újra játsszak.

A szerepjáték a gyermeknek az a tevékenysége, amelyben a maga által (választott) elképzelt mintha helyzetben az önként felvett szerepet-szerepeket- igyekszik megeleveníteni az érzelmi szűrűjén át feldolgozott környezeti tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodva.

Ebben a játékfajtában a gyermek eljátszhatja, kiválaszthatja a valós életben látott szerepeket, élményeket. Amit gyermekként nem tehet meg, azt játékában a felnőtt bőrébe bújva kipróbálhatja, részese lehet. A szerepjáték további haszna a szorongásoldó, feszültségcsökkentő hatása. Az élmények játékban való újraélése segít a szorongások oldásában. Hasznos lehet, ha a szerepjátékában felnőtt is részt vesz, amennyiben a gyermek igényli, ilyenkor a felnőtt észrevétlenül becsempészhet egy-egy új mozzanatot, ötletet, eszközt a játékba, tovább bővítheti ezzel a szerepjáték tartalmát.

 

Szabályjáték

A gyermek játékában (sport, verseny és társas) 5 éves kor tájékán a szabályok jutnak elsődleges szerephez. Ehhez szükséges, hogy késleltetni tudja cselekvési és mozgásvágyát, tudja a cél érdekében bizonyos szabályzóknak alárendelni viselkedését, illetve legyen képes konkrét fogalmi gondolkodásra, amely a szabály megértésének az alapja.

A szabályjáték játszásához elengedhetetlenül szükséges a szabálytudat. Az iskolaérettség egyik kiemelkedő feltétele ez, ezért nagyon hasznos, ha erre a játékfajtára 5 éves kortól kiemelt hangsúlyt fektet a felnőtt, akinek biztosítani kell játékhoz az eszközöket, erősíteni, és be kell tarttatni a gyermekben a szabályokat.

 

5. A játék feltételei:

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló (építő) játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. (Szabad játék, ha a gyermek maga választja meg kivel, mit, meddig, hogyan játszik)

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

 

6. A játékok kiválasztásának szempontjai

A játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

 

Egészségügyi szempontok:

- könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen,

- balesetet ne okozzon – ne legyen törött, ne legyen könnyen törhető, ne essen szét darabjaira, éles sarkai ne legyenek, ne lógjon hosszú zsinóron, ne legyen túl nehéz.

 

Pedagógiai szempontok:

- minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek

(manipuláció, konstruálás, utánzó-, szerepjáték, mozgásfejlesztő játék stb.)

- a játék színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyermek érdeklődését,

- több fajta tevékenységre lehessen felhasználni,

- legyenek más nemzetek szokásait tükröző játékok,

- játékválasztásnál legyen szempont a nemek közötti egyenlőség elvének betartása

(a kislányoknak is legyen autó, a fiúknak is baba)

 

A játékok kivitelezése

Igényes legyen, a csoportban való fokozott használat támasztotta követelményeknek is megfeleljen.

 

7. A dajka feladatai:

- A csoportban dolgozó óvodapedagógussal együtt alakítsák ki a játékra és a gyermekek önállóságára vonatkozó pedagógiai alapelveket. Egyformán engedjenek és követeljenek.

- A játékfeltételeket igyekezzen biztosítani, különösen a játékszerek épsége, a tisztántartásra vonatkozó feltételeket

- Közös megállapodás legyen arról, hogy a kinti játék során mi a dajka feladata.

- Lehetőleg mindig a gyermek érdekeit tartsuk szem előtt, hiszen értük dolgozunk.

- Igyekezzen megismerni a gyermekeket, az óvodán kívüli tapasztalatait.

- A gyermek negatív érzéseit (agresszió, szorongás) megnyugtatással, védelmet adó jelenlétével segítse feloldani.