3.TÉTEL

Gyógypedagógiai alapfogalmak.

Értelmezze a sajátos nevelési igény (SNI), az integráció, és a szegregáció fogalmát.

 

Kulcsszavak, fogalmak:

- Az SNI fogalma

- Az integráció fogalma, jellemzői

- Az inklúzió[1] (befogadás) fogalma, jellemzői

- Az integráció[2] (összevonás, beolvasztás) és az inklúzió közötti különbség

- A szegregáció[3] (elválasztás, elkülönítés) fogalma, jellemzői

 

1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjai

 

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ
Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló			Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek, tanuló
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló	Beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló	Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

 

2. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalma:

Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:

- mozgásszervi,

- érzékszervi (látási, hallási),

- értelmi vagy beszédfogyatékos,

- több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

- autizmus spektrumzavarral vagy egyéb

- pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

 

3. A megyei szakértői bizottság legfontosabb feladatai:

- a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása,

- a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, szükség szerint orvosi vizsgálata,

- a rendeletben meghatározott időközönként a fejlődést nyomon követő vizsgálat

 

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása történhet:

- az egészséges gyermekektől elkülönítve (azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akiket a szakértői bizottság a többségi óvodai kereteken belül nem fejleszthetőnek talál, folyamatos ellátásra szorulnak)

- az egészséges gyermekekkel együtt (A többségi óvodában csak azok a sajátos nevelési igényű gyermekek részesülhetnek óvodai nevelésben, akiket a szakértői bizottság a többségi óvodai kereteken belül megfelelően fejleszthetőnek talál.)

 

5. Szegregáció (elkülönítés) fogalma:

azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak.

 

Néhány példa a szegregált intézményekre Nógrád megyében:

- Nógrád megyei Egységes Gyógypedagógiai módszertani Intézet és Gyermekotthon – Pásztó

- Illyés Gyuláné Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Salgótarján

 

6. Az integráció fogalma:

Az integráció a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő, akadályozott és az ép egyének közös élet- és tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek optimális fejlődési lehetőséget biztosít.

 

Az integráció a szakértői vélemény figyelembevételével mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket a tapasztalható eltérő képességektől függetlenül.

 

 

6.1 Az integráció fajtái

- Spontán integráció:

* A szülő ide íratja be, az óvoda felveszi

* Nincs szakértői vizsgálat, (így gyógypedagógusi megsegítés sem)

* A gyermek megtűrt, a pedagógus maga oldja meg kisebb sikerrel, mint lehetne.

 

- Lokális integráció:

*Óvoda vagy iskola épülete közös. Ugyanakkor a sérült és nem sérült gyermekek özött nincs semmiféle kapcsolat.

*Fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedésé érdekében közös tevékenységet szerveznek, szervezhetnek (egyébként külön vannak).

 

- Fordított integráció:

* A nem fogyatékos gyermekeket fogadja be valamely speciális intézménybe, s így valósul meg a lokális integrációra épülő szociális vagy részleges, esetleg teljes integráció.

 

7. Az inklúzió fogalma: befogadást jelent.

Az inklúzió az integráció magasabb szintjét jelenti, amely az intézmény alapvető szemléletét jelenti:

- a gyermekek, tanulók egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen, teljes mértékben figyelembe veszi

- azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai vonatkozásban.

Néhány példa:

- a tolószékben ülő fiú gyönyörűen énekelhet az ünnepélyen

- a hallássérült gyerekek jeleléssel követhetik a dalt (kézmozdulatok)

- az autista kiváló matekos lehet, stb

 

7.1. A inklúzió fajtái:

 

Az inklúzió fajtái / Rideg inklúzió

Az egyszerű fogadás esetében:

- Általában anélkül veszik fel a fogyatékos gyermekeket, hogy ismernék sajátos vonásait.

- Elvárják tőle, hogy „ne lógjon ki”, hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek.

- Ez maximális alkalmazkodást, a többiek szintjéhez való igazodást igényel tőle, amire általában csak a jobb képességű gyermekek, jelentős szülői segítséggel képesek.

- A pedagógus a saját stílusán nem változat, ha problémába ütközik a megoldást maga nem keresi, a gondok oldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul. Jelmondatuk valahogy így hangozhat:

” Helyet biztosítunk neked magunk között, de elvárjuk, hogy ne lógj ki a sorból.

Tudjuk, hogy más vagy, mint a többiek, de próbálj meg a lehető legkevésbé más lenni!

Az együttéléshez tőled várjuk a nagyobb energiabefektetést.”

 

Inklúzió fajtái / Befogadó inklúzió

- A pedagógus minden gyermekben a speciálisát a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja meg.

- Az inklúzió (befogadás) azt jelenti, hogy a befogadott fogyatékos gyermek nemcsak jelen van, hanem a közösség szerves része, van saját szerepe, kompetenciája, mint bármelyik társának a csoporton, ill. osztályon belül. (Bakonyi, 2008)

 

- Másságát elfogadják, tisztelik, sajátos nevelési igényeit maximálisan fegyelembe veszik, annak megfelelő fejlesztést biztosítanak számára.

 

- Jelmondatuk: „Minden gyermek más, a fogyatékosság is csak egy változata ennek a másságnak, így te is egyenrangú tagja vagy a közösségünknek. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másságával együtt teljes értékűként fogadjuk el őt. A mi feladatunk a differenciált bánásmód által megteremteni az optimális feltételeket mindenkinek, hogy a maga ütemében, a maga képességei szerint lehető legjobban ki tudjon bontakozni.”

 

 

Dajkai lehetőségek a személyes bánásmód érvényesítésében.

 

- A gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéshez szükséges.	- Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez.	- A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti.
- Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.	- A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.	- Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.	- Az óvoda pedagógusai, a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek családjával.	- Tisztázni magamban, hogyan érzek én a kisgyermekkel szemben.

 

 

[1] Inklúzió: Befogadás, vagy másképpen inklúzió. Az inklúzió a közoktatás fontos fogalma, az integráció társfogalma. Szemléleti befogadást és elfogadást jelent. Forrás: hu.wikipédia.org

[2] Integráció: a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő, akadályozott és az ép egyének közös élet- és tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek optimális fejlődési lehetőséget biztosít.

[3] Szegregáció: (elkülönítés) Az integrált nevelés ellentéte, a sajátos nevelési igényű gyermek külön gyógypedagógiai intézményben történő nevelésére, oktatására vonatkozik.