G Y Ö N G Y F Ü Z E T E K        2 0 2 2

MENÜ

  

 

 

 

      

  NEVELÉSI ALAPISMERETEK

 2. TÉTEL

- Határozza meg a NEVELÉS fogalmát, célját.

- Ismertesse a SZOCIALIZÁCIÓ fogalmát, színtereit.

 

2.01. A NEVELÉS FOGALMA

2.02. A NEVELÉS CÉLJA

2.03. A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA

2.04. A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI

 

 

 Kedves Tanuló! A vázlat egy olyan tartalomegyzék, mely segítségével feleleveníthető a megtanult anyag. A kulcs fogalmakra klikk és olvasd át újra. Jó tanulást.

Vázlat (1)

2.01. A NEVELÉS FOGALMA  ⇑

…értékátadó, értékrendszer-kialakító fejlesztő folyamat…

vázlat (2)

2.02. A NEVELÉS CÉLJA   ⇑

… milyen emberré kívánjuk nevelni a gyermeket …

vázlat (3)

2.03.  A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA  ⇑

… a társadalomba való beilleszkedés folyamata…

…Egész életen át tartó tanulási folyamat

…a szocializáció kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre...

vázlat (4)

2.04. A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI     ⇑

… ahol, amelyben a szocializáció folyamatai végbe mennek…

… elsődleges szocializációs színtér…

  • A családi szocializáció háromféle típusa
  • Intézmények –

…másodlagos szocializációs színtér…

A bölcsőde és az óvoda szerepe a szocializációban

…a bölcsőde és az óvoda biztosítja…

 

 

 

NEVELÉSI ALAPISMERETEK

2. TÉTEL

- Határozza meg a NEVELÉS fogalmát, célját.

  • Ismertesse a SZOCIALIZÁCIÓ fogalmát, színtereit.

 

 

 

 

2.01. A NEVELÉS FOGALMA  ⇑

A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye.

A (nevelő) fejlesztő hatásnak kettő formája van:

  • tervszerű (intézményes fejlesztő hatások) =meghatározott célja van és eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz.
  • spontán (intézményen kívüli hatások: SZOCIÁLIS TANULÁS) = Ide tartozik minden környezeti tényező, mellyel az egyén valamilyen módon kapcsolatba kerül. Ez a kapcsolat lehet követlen vagy közvetett.

A nevelés lényeges tartalmi, fogalmi jegyei:      ⇑ 

fejlődés, fejlesztés, hatás, tervezés, irányítás, tevékenység

A nevelés többé – kevésbé:

céltudatos, tervszerű, fejlesztő jellegű tevékenység
  • Céltudatos: A nevelésnek célja van: valahonnan valahová akarom eljuttatni a gyermekeket.
  • Tervszerű: Tudjuk, hogy mit miért csinálunk.
  • Folyamatos: A születésünk előtt kezdődik és halálunkkal ér véget. Amíg érzékelünk, a bennünk ért hatások nevelnek bennünket.
  • Fokozatos: Lépésről-lépésre, fokról-fokra jutunk, haladunk előre. A nevelésben nem várhatunk gyors változásokat, csak is lassú előrehaladást, fejlődést.
  • Rendszeres: Rendszerben kell gondolkodni, látni kell azt a rendszert, amely alakítólag hat a gyerekre.
  • Következetes: A tervet következetesen végre kell hajtani.
  • Fejlesztő jellegű: Ez a nevelés lényege! A kevésbé fejlett személyiséget fejlettebbé kívánjuk tenni. Azért nevelünk, hogy fejlődjön a gyermek.
  • Társadalmi tevékenység: A társadalom határozza meg a neveléssel kapcsolatos elvárásokat, feladatokat, célokat. (pl. Helyi nevelési programok). Jelenti továbbá, hogy az ember társas lény, hatnak ránk és hatunk másokra.
  • Tevékenység: A nevelés tevékenység, azaz a személyiség, a gyermek, a felnőtt tevékenység során fejlődik azzal, ha csinál valamit. 

A nevelés jellemzői:  ⇑

  • Csak emberre jellemző.
  • Történelmi jellegű: minden kornak megvolt a felfogása a nevelés eszményéről.
  • Nemzeti jellegű, mert minden egyed nevelésében befolyásolóak az adott nép hagyományai, felfogása, értékei.
  • Tudatos, tervszerű fejlesztő hatású.
  • Bipoláris (kétirányú) folyamat, melynek jellemzője a nevelő és nevelt kölcsönös kapcsolata, hatása.
  • Nevelődés: Senki nem tervezi mi legyen belőle, de mindenki hat rá. A gyermek tervszerű nevelői ráhatás nélkül testileg és szellemileg valamilyenné válik, fejlődik.

 

* 

2.02. A NEVELÉS CÉLJA / A nevelési cél fogalma    ⇑

A nevelési cél azt jelenti, hogy

mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a gyermekt. 

  A nevelés célja:

  • értékek átadása,
  • képességek kialakítása.
  • A célkitűzés funkciója a nevelés perspektívájának megjelölése. (szubjektív, objektív célkitűzés)
  • A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrenszer, ember- és életeszmény kötődik.

 

A nevelés folyamata:     ⇑

A nevelés az a folyamat, emelyben a pedagógus/nevelő által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén (gyermek) képességeit.

 

Fejlesztő hatások:

A fejlesztő hatások révén alakul a gyermek értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását.

 

 

* 

 

2.03.  A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA     ⇑

A szocializáció fogalma:

A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát, és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.

 A szocializáció jellemzői:    ⇑

  • Születésünktől kezdve aktív lények vagyunk, a csecsemő fejlődése során egy tanulási folyamaton keresztül érett személyiséggé válik, aki képes lesz a beleszületett társadalom elvárásainak megfelelni. Az egész életünkön át tartó folyamatot szocializációnak nevezzük.
  • A szocializáció során azokat a normákat, értékeket, hagyományokat, attitűdöket sajátítjuk el, ami az adott környezetben, kultúrákban, használatosak.
  • A szocializáció tanulási folyamat, mely egész életen át tart.
  • A szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és fordítva, az egyén is mindig visszahat a környezetére.

 

 

 2.04. A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI         ⇑

A szocializáció színterei, azok a csoportok, intézmények, társadalmi helyzetek, amelyben a szocializáció alapvető folyamatai végbe mennek.

Családon belüli szocializáció – elsődleges szocializációs színtér

  • A család a társadalom alapegysége és egyben a legősibb intézménye. A családok őrzik és adják tovább a társadalom kezdetei óta a hagyományt, a kultúrát, az értékeket, a hitet.
  • A családban alakulnak ki az alapvető szokások, viselkedésminták, értékek.

A családi szocializáció háromféle típusa:   ⇑

  • gyermekközpontú,
  • felnőttközpontú és
  • fejlődésközponttú.

Intézmények – másodlagos szocializációs színtér

  • Fő színterei: kortárs csoportok
  • Intézmények: bölcsőde, gyermekotthon, óvoda stb.
  • Újabb szokások, viselkedésminták, értékek kialakulása, amelyek ellentétesek lehetnek a korábbiakkal – tovább szővi, ill. megváltoztatja az elsődleges szocializáció során elsajátítottakat.

A bölcsőde és az óvoda szerepe a szocializációban:  ⇑

  • GONDOZÁS, BIZTONSÁGNYÚJTÁS
  • Modellnyújtás
  • Interakciós tér biztosítása
  • Kommunikáció kialakítása
  • Én-rendszer (éntudat) kialakítása

A bölcsőde és az óvoda biztosítja:     ⇑

  • a valahová tartozás érzését,
  • védelmet és biztonságot,
  • az önazonosság érzését,
  • az összetartozás érzését,
  • az összetartozás élményét,
  • az együttesen végzett tevékenység örömét,
  • interakciós és kommunikációs lehetőséget.
Asztali nézet