10. Tétel

Étkezés a bölcsődében. Mutassa be a bölcsődei étkezés jellemzőit a tálalás kiszolgálás sajátosságait, valamint a dajka feladatait a higiénés és kulturált étkezési szokások kialakításában.

 

BÖLCSŐDEI ÉTKEZTETÉS JELLEMZŐI:

• A növekedés és a fejlődés legfontosabb tényezője a táplálkozás. Táplálkozás: azoknak az anyagoknak a felvétele és feldolgozása a szervezetben, amelyek az élet működéséhez, fenntartásához szükségesek.
• Egész napos bölcsődei ellátás esetén biztosított a gyermekek számára napi négyszeri étkezés, amelyből kettő főétkezés (reggeli és ebéd) és két kisétkezés (tízórai és uzsonna).
• A két hétre készülő étlapon szerepelnek az egy–három éves korú gyermekek táplálására szolgáló ételek és ezen belül külön vannak feltüntetve a húsz hónap alatti gyermekeknek megfelelő ételek.
• A gyermekek napi tápanyagigényének 75%-át kell biztosítani.

AZ ÉTKEZÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE, A KISGYERMEKNEVELŐ ÉS A DAJKA EGYÜTTMŰKÖDÉSE

• Kisgyermeknevelő: biztosítja az étkezés előkészítését és lebonyolítását, kóstolja és véleményezi az ételeket.
• A kisgyermeknevelő útmutatása alapján a dajka előkészíti az étkezéseket: a szobába viszi az edényekkel, textíliával, ételféleségekkel felkészített tálalókocsit, és kiviszi étkezés után a szennyes edényeket.
• A kisgyermeknevelő útmutatása alapján segít az étkeztetésben, etetésben.
• A dajka a kézmosást, a terítést, az etetést a kisgyermeknevelő távolléte esetén elvégzi.

AZ ÉTKEZÉSEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI:

• Egy bölcsődei csoportban: 2 fő kisgyermeknevelő, 1 fő bölcsődei dajka.
• Saját konyha esetén szükséges a megfelelő személyzet az ételek elkészítéséhez (élelmezésvezető, dietetikus, szakács, konyhai dolgozó, vagy a nem helyben főzött ételek esetében szükséges, hogy az ételszállítóval kötött szerződés érvényes legyen.

AZ ÉTKEZÉSEK TÁRGYI FELTÉTELEI:

Bölcsődében a gyermekek által használt helyiségek:

• csoportszoba
• gyermekfürdőszoba
• gyermeköltöző
• a csoporthoz tartozó udvarrész

Étkeztetéshez:

• szükséges feltétel a megfelelően felszerelt konyha, a gyermekek számára az előírásoknak megfelelő étkezési eszközök (tányérok, poharak, evőeszközök),
• textíliák, asztalok és székek a gyermekek méreteihez igazodva;
• az ételek tálalásához megfelelő tálaló edények.
• A csecsemőételek készítésére és a csecsemők táplálására szolgáló edényeket más ételek főzésére és tárolására használni nem szabad, ezeket egymástól és a többi eszköztől térben vagy időben elkülönítetten kell mosogatni és tárolni. Minden csecsemőnek külön étkészletet, kanalat és cumisüveget kell biztosítani. A cumisüveget naponta kötelezően az előírásoknak megfelelően fertőtleníteni kell.

TÁLALÁS, KISZOLGÁLÁS SZABÁLYAI A BÖLCSŐDÉBEN: az étel felszolgálása, a kiszolgálás higiéniája, kóstolás módja

• Az étkezést pelenkázás, kézmosás előzi meg.
• Az étkeztetés gondozási sorrendben történik, ami azt jelenti, hogy először a legkisebbek vagy a sérült gyermek kap reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát, majd a többiek. Egyszerre egy gyermeket szolgálnak ki.
• Bölcsődében „saját kisgyermeknevelő” (12 kisgyermek fele az egyik kisgyermeknevelőhöz tartozik, a másik fele a másik kisgyermeknevelőhöz) rendszerben dolgoznak a szakdolgozók és a bölcsődei dajka segíti a munkájukat.

 

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK, AZ ÖNÁLLÓSÁG SZINTJÉNEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÉTKEZÉSEK SORÁN

• ÖLBEN ETETÉS: Annak a gyermeknek a táplálása, aki még nem képes asztalnál ülve próbálkozni az önálló evéssel.

1. Étkezés előkészítése: Az etető asztalra teszi tálcán az ételt (főzelék, gyümölcspép) / tápszer) cumisüvegben.
2. A kisgyermeknevelő megkóstolja az ételt: ellenőrzi az ételt (az ízét és a hőfokát). A gyermek felé fordulva kóstol, elmondja az étel nevét, jellemzőjét.
3. Ölbe veszi a gyermeket: a gyermek hátát stabilan megtámasztja a karjával, és a gyermek kezei szabadon vannak, közben tálal, megnevezi az ételt.
4. A kisgyermeknevelő megkezdi az etetést, jó étvágyat kíván vízzel kínálja, ha nem cumisüvegből eteti. A gyermek kanalat kap a kanállal való ismerkedéshez.
5. A kisgyermeknevelő megeteti a gyermeket: kanalanként eteti, közben vízzel kínálja.
6. A kisgyermeknevelő befejezi az etetést: szalvétával megtörli a száját, egészségére kívánja.

• ÖNÁLLÓ ÉTKEZÉS: Az önállóan étkező gyermek – aki az asztalhoz önállóan le tud ülni, fel tud állni, az asztalnál stabilan ülve (lába a földön teli talppal) a kanállal tud részben vagy teljesen önállóan étkezni

1. Kóstolás: terítés előtt.
2. Terítés
3. A kisgyermeknevelő asztalhoz hívja a gyermeket gondozási sorrendben.
4. Tálalás: A kisgyermeknevelő vizet tölt a gyermek poharába, az asztalra helyezi az étellel teli tálat (a főételt és a feltétet), és egyesével szed a gyermekeknek, vagy lehetőséget ad a gyermekeknek, hogy próbálkozzon/próbálkozzanak az étel kiszedésével. „Jó étvágyat” kíván. A kisgyermeknevelő asztalonként, a gondozási sorrendnek megfelelően tálalja az ételt.
5. Étkezés: „kétkanalas” etetés, vagy önálló étkezés. A kétkanalas módszer alkalmazásakor a kisgyermeknevelő egy másik kanállal segít a gyermeknek az evésben
6. Az étkezés befejezése: szalvéta használata
7. Mosakodás: kéz, arc

 

PSZICHÉS HATÁSOK AZ ÉTKEZÉSEK SORÁN

• Fontos, hogy a gyermek számára örömforrás legyen az étkezés. Ez az az időszak, amikor szinte egész életre meghatározhatjuk a táplálkozáshoz való hozzáállását.
• Étvágytalan akkor lesz, ha rendszeresen többet kell megennie, mint amennyit ő szívesen elfogyaszt.
• Rossz evővé neveljük, ha beleerőszakoljuk az ételt, vagy ha büntetésre-jutalmazásra használjuk az étkezést. Ide tartozik a szelíd erőszak is, a belemesélés, figyelemelterelés, ígérgetés is. Rossz evő gyermeknél akkor lehet eredményt elérni, ha a gyermek annyit eszik, amennyi jólesik neki, a dac lassan oldódik fel.
• Csak a megfelelően táplált gyermek lesz nyugodt, kiegyensúlyozott, érdeklődő a környezete iránt, ez motiválja őt annak megismerésére, és ez teremt megfelelő feltételeket a mozgás-, illetve az értelmi, érzelmi és szociális fejlődéshez.