1. tétel

A dajka munkaterületei. Mutassa be a dajka munkaterületeinek intézményeit: a bölcsőde, az óvoda, és a gyermekotthon!

• A bölcsődei nevelés célja, feladata
• A gyermekotthon célja, feladata
• Az óvodai nevelés célja, feladata
• A dajka munkaterületei az adott intézményekben.
• A dajka megjelenése, kommunikációja, a kompetenciahatárok megtartása.

 

BÖLCSŐDE

• A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája.
• A bölcsőde a családban nevelkedő – 20 hetestől - 3 éves korú – gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény.

A bölcsődei nevelés-gondozás célja:

A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében

• a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével,
• feltétel nélküli szeretettel és elfogadással,
• a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével
• kompetenciájának figyelembevételével,
• tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával,

• viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést.

A bölcsődei nevelés feladatai:

1. A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése
2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
3. Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése
4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

A bölcsőde típusai: bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde

ÓVODA

• Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család
  • Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye
  • Az óvoda a családi nevelés kiegészítője
  • Óvodakötelezettség 3 éves kortól
  • Az óvoda a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig nevelő intézmény

Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

Az óvodai nevelés általános feladatai: az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

1. az egészséges életmód alakítása,
2. az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,
3. az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

 

 

 

GYERMEKOTTHON

• A gyermekotthon otthont nyújtó szakellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára.
• A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 48 – önálló lakóegységben elhelyezett – gyermek otthontnyújtó ellátását biztosítja.
• A lakásotthonolyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. Elsődleges jellemzője a családias jelleg, alacsony létszámmal, családi házakban működik, amihez udvarok és kert is tartozik.

A gyermekotthoni gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre.

A gyermekotthoni gondozás, nevelés feladata:

• otthont nyújtó teljes ellátás (napi életritmus kialakítása a napirendnek megfelelően, étkeztetés, egészségügyi ellátás, gondozás egyéni terv alapján, szabadidős programok, kapcsolat a családdal)
• nevelési, pedagógiai, pszichológiai feladatok (beóvodázás, egyéni fejlesztés/foglalkozás, önálló életvitelre felkészítés, eseti pszichoterápiás segítségnyújtás, kapcsolatok szervezése)

 

A DAJKA MUNKATERÜLETEI AZ ADOTT INTÉZMÉNYEKBEN

• Nevelés
• Gondozás
• Étkeztetés
• Takarítás
• Egyéb feladatok

Ezen belül: Segíti a gondozó-, nevelőmunkát

Ellátja a gyermekek gondozását

Tisztán tartja a gyermekek környezetét

Segíti az étkeztetést

Egyéb feladatokat lát el

 

Néhány példa a tevékenységlistából, vagy saját tapasztalatból:

Nevelés: Alkalmanként felügyeli a gyermekeket (oviban és minibölcsiben, gyermekotthonban)

Kíséri a gyerekeket a külső programokra (pedagógussal együtt vagy önállóan)

Részt vesz a gyerekek fogadásában és hazaadásában

Gondozás: Szükség esetén tisztába teszi a gyereket

Segít a vetkőzésben és öltözködésben

Tanítja az öltözködést

Elrendezi a gyerekek utcai ruháit

Ágyaz

Tisztán tartja a gyermek környezetét: Áthúzza az ágyneműt

Fertőtleníti a játékokat

Tisztítószereket tárol

Ablakot tisztít

Segíti az étkezést: Tanítja az önkiszolgálási, naposi feladatokat

Eteti a gyerekeket

Gondoskodik a folyadék-utánpótlásról

Kikészíti a terítéket és a vizet

 

Egyéb feladatokat lát el: Beszerzi a rendezvények anyagait

Részt vesz a dekorációs feladatokban

Ajándékokat csomagol

Segít a vendéglátásban

Segít a vendégek fogadásában, st…..

 

A DAJKA MEGJELENÉSE, KOMMUNIKÁCIÓJA, A KOMPETENCIAHATÁROK MEGTARTÁSA

Megjelenése

• testi- lelki egészség
• kiegyensúlyozott családi háttér
• fokozott fizikai megterhelést bíró fizikai erőnlét
• ép érzékszervek, mozgásszervek
• kifogástalan testi gondozottság, ápoltság. Ruházat, hajviselet, száj és fogazat higiénéje feleljen meg foglalkozásának.

 

Kommunikációja, kompetenciahatárok megtartása:

Követelmények a dajka kommunikációval kapcsolatban:

• beszéde legyen tagolt, érthető,
• a hangzók ejtése legyen tiszta,
• beszédtempója követhető,
• kifejezésmódja kultúrált, (érzékeltesse a nyelv szépségét)
• hangmagassága normális, alkalmazkodjék az óvodai követelményekhez,
• törekedjék a helyes, kifogástalan szóhasználatra,
• hangereje feleljen meg az adott helyzetnek, igazodjék a kisgyermek lelki érzékenységéhez, (hangsúly, hanglejtés) a magyar nyelv szabályai szerint,
• választékosan fejezze ki magát, ne gügyögjön, figyeljen az egyes, a többes szám, a „suk- sük” használatára.

 

• Dajka-gyermek kommunikáció: Különböző helyzetekben, időpontokban és helyszínen találkozhatnak (Pl: munkavégzés közben, udvaron, teremben, stb..
• szemmagasság!!, gyermek szükségleteinek a figyelembevétele, türelmes, nyugodt, csendes, megnyugtató hangvétel, egyszerű, helyzethez kapcsolódó közlések, érthetőség, mondani+csinálni (mutatni), néven szólítás
• Néhány példa:
• Figyelembe kell venni a gyermek aktuális szükségleteit (Pl ha a gondozónő éppen tisztába teszi, akkor nem célszerű megzavarni) – csendben meg kell várni…
• A játszó gyermek feje fölötti beszélgetés megzavarhatja a játékot
• Ahogy a felnőtt mozog, az jelzés a gyermeknek
• A gyermek kérdez, miközben a dajka dolgozik
• A gyermek nem verbális jelzéseket ad, reagálni kell
• Sírás (azonnali reagálás kell)
• Dajka- szülő: kedves köszöntés, mosoly, segítség felajánlása, (mini bölcsiben: információt kérhet a szülőtől érkezéskor, délután csakis a kisgyermeknevelővel egyeztetett információt adhatja át a gyermek aznapi történéseiről pl: étkezés, alvás, játéktevékenység– minősítés és tanácsadás nélkül!!) TITOKTARTÁS SZABÁLYAI!!
• A legféltettebb kincsét adja át az intézménynek…..
• Ne érezzék a szülők kiszolgáltatottnak magukat: személyes kapcsolat fontos
• Mosoly!
• Kedves köszönés, megszólítás, segítség felajánlása
• A gyermek bölcsődei/óvodai tevékenységéről, magatartásáról a kisgyermeknevelő/óvodapedagógus adhat felvilágosítást
• A gyermek átvételénél (bölcsődében) reggel jó, ha kérünk néhány szót az alvásáról, reggeli ébredéséről
• Délután a hazaadáskor a dajka mondhat információt az evéséről, alvásáról, fürdőszobai tevékenységéről, de nem adhat tanácsot, nem értékelhet, nem minősíthet
• Dajka- munkatársak:
• Kölcsönös tisztelet
• Nyílt kommunikáció, őszinteség
• Egymás meghallgatása, egymásra figyelés
• A problémák, igények pontos megfogalmazása
• A túl sok rejtett probléma konfliktussá válhat